Térkép - Delvina (Bashkia Delvinë)

Delvina város Albánia délnyugati részén, Gjirokastrától légvonalban 15, közúton 44 kilométerre dél-délkeleti irányban, a Delvinai-medencében. Vlora megyén belül Delvina község székhelye, a tíz településből álló Delvina alközség központja. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége.

Az oszmán hódoltság és közigazgatás 16. századi megszilárdulásával a karavánutak metszéspontjában fekvő Delvina szandzsákközpont, fontos kereskedelmi szerepkörű piachely lett. Virágzásának köszönhetően nemzetiségi és felekezeti szempontból is sokszínű életet élt a város, mígnem a 20. század elején hanyatlásnak indult. Az elmúlt évszázadban elsősorban agrártelepülés volt, a termékeny Delvinai-medence mezőgazdasági terményeit feldolgozó élelmiszer-ipari kisüzemek otthona. Főbb nevezetességei a 11–12. századi delvinai vár és a Xhermëhalla iszlám monasztikus központ maradványai.

Delvina 220 méteres tengerszint feletti magasságban, a Delvinai-medence mély tektonikus besüllyedésében fekszik. Északkeletről és keletről a Mal i Gjerë (’Hosszú-hegység’) kopár hátának hegylábi csúcsai, a Blecicio-hegy (Maja e Blecicios, 1117 m) és a Kopre-hegy (Maja Kopres, 718 m) övezik, északnyugatról pedig az alacsonyabb Kokimara-hegy (Maja e Kokimarës, 529 m) választja el a Kalasa völgyét övező domb- és hegyhátaktól. Déli irányban erősen tagolt, 400-500 méteres tengerszint feletti magasságú dombsor ereszkedik alá a Bistrica völgyébe. A Delvinai-medence egykor mocsaras területét sűrű, gyakran időszakos vízfolyások erezik be. Bár a város évszázadokon át karavánutak metszéspontjában feküdt, köszönhetően a Mal i Gjerë-t és a Stugara-hegység közötti gerincen átkelési lehetőséget biztosító Muzinai-hágónak, mára csak a kevésbé forgalmas, Sarandát a hágón keresztül Gjirokastrával összekötő SH78-as jelű főút szeli át.